Itt találja meg aktuális sajtótájékoztatónkat, a sajtónak szánt anyagokat, információkat.
Európai összefogás a hajléktalanokért
Öt európai parlamenti képviselő (Mary Lou McDonald, Jacek Protasiewicz, Claude Moraes, Gérard Onesta és Jean Marie Beaupuy) írásbeli nyilatkozat aláírását kezdeményezte az utcai hajléktalanság felszámolásáról. A Katolikus Karitász felkérte a magyar EP képviselőket, hogy aláírásukkal támogassák a kezdeményezést. Ugyanezt tette Európa összes nemzeti Karitász szervezte a saját képviselőikhez írt levélben.
Alapvető emberi jog a megfelelő lakásmegoldás olyan emberek számára, akik különösen nagy szegénységben és társadalmi elszigeteltségben élnek. Minden télen EU-szerte emberek válnak a fagyhalál áldozataivá a szükségszálláshelyek és a hajléktalanok szükségleteit ellátó gondozó szolgálatok elégtelensége miatt. A képviselők felkérik az Európa Tanácsot, hogy jusson megállapodásra olyan európai uniós elkötelezettség tekintetben, amely az utcai hajléktalanságnak 2015-ig való felszámolására irányul.
Brüsszel-Budapest, 2008. január 17.
Törvény a 2008. évi költségvetésről - a segélyszervezetek támogatása
A 2007. évi CLXIX. törvény a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről január első napjaiban került el azokhoz, akik előfizetnek a Magyar Közlönyre - természetesen az Internetről is letölthető. A törvény tanulmányozása során érdekes felfedezést tettünk. A legismertebb országos segélyszervezetek között csak kettő található, amely nem számíthat állami támogatásra, tehát kizárólag magán adományokból tartják fenn magukat:
Katolikus Karitász - Caritas Hungarica,
Magyar Ökumenikus Segélyszervezet.
Ezen segélyszervezetek is kaphatnak állami támogatást, amennyiben sikeresen pályáznak, vagy olyan szolgáltatást nyújtanak, amely feljogosítja őket normatív állami támogatás igénybevételére.
Az Országgyűlés az idei költségvetésben a
Baptista Szeretetszolgálatnak 35 millió, a
Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak 255,2 millió, a
Magyar Vöröskeresztnek 243 millió
forint állami támogatást szavazott meg.
Budapest, 2008. január 2.
Caritas Internationalis közleménye
a fegyveres erőkkel történő együttműködésről
A Caritas továbbra is szívesen fogadja a hadsereg jelenlétét segélyakciói során, ameddig az a résztvevők biztonságát hivatott szolgálni, független és politika-mentes módon, és nem sérti a szervezet alapelveit. Fontos az ENSZ-szel és más humanitárius, nem kormányzati szervezetekkel (NGO) összeegyeztetni az alapelveket.
A Caritas elismeri, hogy a hadseregnek fontos szerepe lehet az újjáépítési folyamatokban. Természeti katasztrófák idején a hadsereg rendelkezik olyan logisztikai eszközökkel, amely életeket menthet. Járványok megelőzésében, víztisztításban, elzárt területekre való eljutásban szintén fontos szerepe lehet a hadseregnek. A fegyveres erők pozitív jellemzői között meg kell említenünk a kommunikációt, egészségügyet, újjáépítést, természeti erőforrások védelmét.
Mindezek mellett a hadsereg jelenlétének árnyoldalairól sem szabad megfeledkeznünk. Ezek a polgárháború, etnikai és kulturális konfliktusok, gyermek katonaság, a segélyakciók militarizálódása, nők bántalmazása.
A tapasztalat - különösen konfliktusokkal terhelt időszakokban - azt mutatja, hogy ha a Caritas markánsan kifejezi az egyházhoz tartozását, és az autonómia alapelveit követi azok szolgálatában, akik szenvednek, annál több politikus, hétköznapi és hadsereg szolgálatában álló ember lesz képes megérteni a Caritas missziójának, munkájának lényegét.
A legfontosabb alapelv az, hogy humanitárius segítségnyújtás esetén a vezető szerepet a humanitárius szereplő tartsa meg. Emellett fontos a szubszidiaritás és a partnerségek létrehozása.
Ha a fegyveres erők részt vesznek segélyakciókban, akkor nekik:
. be kell tartaniuk a nemzetközi joggyakorlatot, valamint az ide vonatkozó két dokumentum alapelveit
(Humanitárius Charta, valamint a Nemzetközi Segélyszervezetek Egyezménye - Code of Conduct),
. a résztvevő fegyveres erőknek demonstratív módon tiszteletben kell tartaniuk a nemzetközi
humanitárius jogokat, és az ide vonatkozó emberi jogi konvenciókat,
. a segélyakciókban érintett fegyveres erőknek nem szabadna fegyvert viselniük. A hadseregen belül
ruha/jelvény segítségével világosan meg kell különböztetni, hogy ki az, aki a hadsereg
segélyakciójában vesz részt, és ezen belül ki az, aki az egészségügyi/orvosi ellátást végzi.
Összegzésképpen: a Caritas elutasítja a "humanitárius" jelző használatát minden olyan tevékenység leírására, mely nem a pártatlanság talaján áll, vagy ellentétben áll a Humanitárius Charta, valamint a Nemzetközi Segélyszerveztek Egyezménye (Code of Conduct) dokumentumok alapelveivel.
Róma, 2006. június
